Menü

uj_magyarorszag.jpg

2.3. Hatósági ügyek intézésével kapcsolatos információk

Anyakönyvi ügyek

Születés anyakönyvezése

A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek be kell jelenteni. Az intézetben történt születést az intézet vezetője, az intézeten kívüli születést a szülők és a szülésnél közreműködő orvos jelenti be.
Illetékesség: születés helye szerinti anyakönyvvezet?
Szükséges okiratok:
a szülők 30 napnál nem régebben kiállított házassági anyakönyvi kivonata
teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, amennyiben a szülők nem élnek házassági kötelékben. A születendő gyermek esetén igazolni kell a fogantatás feltételezett Időpontját, a szülés várható Időpontját, melyet a szülész-nőgyógyász szakorvos állít ki. Az elismerő apa és anya születési anyakönyvi kivonata. Amennyiben az anya családi állapota elvált vagy özvegy, az apai elismerő nyilatkozathoz szükséges az eredeti jogerős bírói ítélet vagy a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata.
Ügyintézés határideje és díja:
azonnal, illetékmentes
Az alkalmazott jogszabályok:
1982. évi 17.tvr. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
1952.évi IV. tv. a házasságról, a családról és a gyámságról
1959.évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről
1979.évi 13. tvr. nemzetközi magánjogról
1993.évi LV. tv. a magyar állampolgárságról
125/1993.(IX.22.) Korm. sz. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993.évi LV. tv. végrehajtására
34/1999.(IX.24.) B.M.-EüM.-IM. együttes rendelet az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. tv-nek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról
6/2003. (III.7.) BM. Rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

Halálozás anyakönyvezése

Illetékesség: Haláleset bekövetkezési helye szerint illetékes anyakönyvvezet?
Szükséges okiratok:
Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről (kórházi halálesetkor)
halottvizsgálati bizonyítvány I-IV példánya
az elhalt személy azonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló okmány,
születési, házassági anyakönyvi kivonata (ha az elhalt családi állapota házas)
halotti anyakönyvi kivonat (ha az elhalt családi állapota özvegy)
jogerős bírósági ítélet vagy házassági anyakönyvi kivonat (ha az elhalt családi állapota elvált)
Ügyintézés határideje és díja:
illetékmentes
Az alkalmazott jogszabályok:
1982. évi 17.tvr. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
1952.évi IV. tv. a házasságról a családról és a gyámságról
1959.évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről
34/999.(IX.24.) B.M.-EüM.-IM. együttes rendelet az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. tv-nek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról
6/2003. (III.7.) BM. Rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről


Születési név megváltoztatása

Születési családi, vagy születési utónév megváltoztatása, születési név, amely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzés alapján megillet. Születési családi név egy vagy kéttagú lehet a kéttagú családi nevet kötőjel köti össze.
Illetékesség:
kérelmező lakóhelye szerinti anyakönyvezető készíti el, és továbbítja a kérelmet az anyakönyvi ügyekért felelős miniszterhez.
Külföldön élő magyar állampolgár az illetékes konzuli tisztviselő előtt nyújthat be kérelmet.
Szükséges okiratok:
Nagykorú kérelmező esetén:
Személyazonosításra, magyar állampolgárság igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, vagy útlevél.
Lakóhely igazolására szolgáló lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány.
Kiskorú kérelmező esetén:
A szülői felügyeletet gyakorló szülők együttes, személyes megjelenése személyazonosításra alkalmas okmánnyal.
14. életévet betöltött gyermek megjelenése személyazonosításra alkalmas okmánnyal.
Ügyintézés határideje és díja:
anyakönyvvezetőnél 30 nap
10.000 Ft értékű illetékbélyeg
Az alkalmazott jogszabályok:
1982. évi 17.tvr. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
6/2003. (III.7.) BM. Rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről


Házassági név megváltoztatása

Házassági névviselés szabályait a családi jogi törvény tartalmazza, házasságkötéskor a felsorolt formák közül választ a férj és a feleség egyaránt.
A házassági névviselési forma – a házasság fennállása alatt, vagy annak megszűnése után – a Csjtv. szabályainak megfelelően az érintett kérelmére módosítható.
Illetékesség:
Eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezet?, de a kérelem a lakcím szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is előterjeszthet?.
Szükséges okiratok:
kérelmező személyazonosítására és magyar állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, vagy útlevél.
Lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány.
Házassági anyakönyvi kivonat.
Házasság felbontását igazoló jogerős bírósági ítélet.
Ügyintézés határideje és díja:
30 nap
5.000 Ft értékű illetékbélyeg
Az alkalmazott jogszabályok:
1982. évi 17.tvr. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
6/2003. (III.7.) BM. Rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről


Házasságkötési szándék bejelentése

Illetékesség:
az az anyakönyvvezető jár el, ahol a házasulók a házasságkötési szándékot bejelentették
Szükséges okiratok:
menyasszony és vőlegény együttes, személyes megjelenése, a házasulók érvényes, személyazonosításra és állampolgárság igazolására szolgáló igazolványa vagy útlevele
a házasulók személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítványa (lakcímkártya)
házasulók születési anyakönyvi kivonata
házasulandók családi állapot igazolása: elvált családi állapot esetén a házasságot felbontó jogerős bírósági ítélet vagy eredeti házassági anyakönyvi kivonat, mely tartalmazza a házasság megszűnésének tényét; özvegy családi állapot estén a volt házastárs eredeti halotti anyakönyvi kivonata külföldi állampolgárok esetében:
tanúsítvány: mely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú házasuló személyes adatait, lakóhelyet, családi állapotot, állampolgárságot és azt, hogy személyes joga szerint házasságkötésének törvényes akadálya nincs. 
születési anyakönyvi kivonat hiteles magyar fordítása
megszűnt házasság esetén házassági anyakönyvi kivonat hiteles magyar fordításban, mely tartalmazza a válás tényét
özvegy családi állapot igazolására a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonatának hiteles magyar fordítása.

Az alkalmazott jogszabályok:
1982. évi 17.tvr. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
1952.évi IV. tv. a házasságról a családról és a gyámságról
1959.évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről
1979.évi 13. tvr. nemzetközi magánjogról
1992.évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
6/2003. (III.7.) BM. Rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről


Honosítással, állampolgársággal kapcsolatos ügyek

Illetékesség:
kérelem benyújtása a kérelmező lakóhelye szerinti anyakönyvvezetőnél, eljáró hatóság: BÁH Állampolgársági Igazgatóság
Szükséges okiratok:
Személyazonosításra szolgáló okmány
Ügyintézés határideje és díja:
Visszahonosítás 6 hónap
Honosítás 12 hónap
Az alkalmazott jogszabályok:
1993.évi LV. tv.
125/1993.(IX.22.) Korm. sz. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993.évi LV. tv. végrehajtására

 


Anyakönyvi okiratok kiállítása

Illetékesség:
az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezet?
Szükséges okiratok:
Átvevő személyazonosítására szolgáló okmány
Ügyintézés határideje és díja
3 munkanap
illetékköteles
Az alkalmazott jogszabályok:
1982. évi 17 tvr. az anyakönyvekről, az házasságkötési eljárásról és a névviselésről
6/2003.(III.7.) BM. Rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

Családi események szolgáltatási térítési díjai:

A községben lakóhellyel rendelkezők számára ingyenes. 

Hivatali helyiségen kívül tartandó házasságkötési szertartás feltételei:

Az anyakönyvi törvény szerint a házasságkötés az erre rendelt hivatalos helyiségben történik. Rendkívüli körülmény esetében a község jegyzője engedélyezheti a hivatali helyiségen kívüli helyszínen a házasságkötés lebonyolítását. A kérelem 2.200,- Ft illetékköteles.


Hagyatéki ügyek

Az elhunyt tulajdonában lévő ingatlan, vagy más leltározás alá eső vagyontárgy esetében kerül sor hagyatéki leltár felvételére, majd a leltár az illetékes közjegyző  felé továbbítására.

Illetékesség:
A hagyatéki eljárás lefolytatására a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes jegyző jár el.

Szükséges iratok:

  • Az elhunyt tulajdonában lévő ingatlan adatai: fekvése, helyrajzi száma, művelési ága, területe, aranykorona értéke és tulajdoni hányada
  • Fenntartásos betétkönyv, folyószámla esetén a számlavezető pénzintézet neve, címe és a betétkönyv, illetve a folyószámla száma,
  • Gépjármű esetén a gépjármű típusa, rendszáma, kora és értéke,
  • Kárpótlási jegy, vagyonjegy, szövetkezeti részjegy vagy bármilyen értékpapír esetén a kibocsátó és a kezelő neve, címe az értékpapír sorszáma és névértéke,
  • Temetési számlák,
  • Érvényes útlevél
  • Az örökösök adatai(születési hely, Idő, anyja neve, lakcíme, adószáma)
  • Az elhunytat megillető kifizetetlen járandóság esetén a nyugdíjas törzsszám

Ügyintézés határideje, díja:
Az ügyintézés határideje: 30 nap. A hagyatéki eljárás illetékmentes.

Alkalmazott jogszabályok:

  • 6/1958. (VII.4.) IM rendelet a hagyatéki eljárásról
  • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

Birtokvédelmi ügyek

A közigazgatási hatósági birtokvédelmi eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző folytatja le.

Az eljárás kérelemre indul.

  • A kérelemnek tartalmaznia kell:
  • a birtoksértő és a kérelmező nevét, lakcímét,
  • az érintett ingatlan megjelölését ,fekvését, helyszínét, helyrajzi számát (célszerű a
    vitával, az érintett ingatlanokkal kapcsolatos, rendelkezésre álló dokumentumok
    csatolása),
  • a birtokháborítás konkrét Időpontját,
  • a birtokháborító cselekmény leírását,
  • tanúk nevét, lakcímét.

A kérelem illetéke:  2.200,- Ft.

Ügyintézési határIdő:  30 nap (mely 30 nappal meghosszabbítható).   

A jegyző a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvényben (Ptk.) meghatározott szabályok szerint és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján  az ellenérdekű ügyfelek vitájában csak a hatáskörébe tartozó esetekben , a tényleges birtoklás, birtokállapot (használat) alapján dönt. Az eljárás során a tulajdonjoggal és a birtoklás jogalapjának kérdésével kapcsolatos - bírósági hatáskörbe tartozó - vitát nem rendezi.

A Ptk. 191. § (1)-(3) bekezdése szerint  „Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja és a birtoksértőt e magatartástól eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának zavarását tőrni volt köteles.”

A jegyzői döntés ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozatot sérelmesnek tartó ügyfél - az ellenérdekű ügyfél ellen indított keresettel - a határozat kézbesítését követő 15 napon belül bírósághoz fordulhat.

Szabálysértési ügyek:

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.)  és  az egyes szabálysértésekről
szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet (SzR.)  rendelkezései  közül csak a polgárok emberi méltóságát sértő , a magánvagyon elleni, a lakosság  nyugalmát zavaró, a közterületek rendjét, a fogyasztók érdekeit érintő -   jegyzői hatáskörbe tartozó -  tényállásokat emeljük ki.

A szabálysértési eljárást az eljárás alá vont személy  lakóhelye szerint illetékes jegyző folytatja le.   
Ügyintézési határIdő: 30 nap (mely 30 nappal meghosszabbítható)
A feljelentés - a magánindítvány alapján indult ügyek kivételével - illetékmentes.    

A feljelentésnek tartalmaznia kell az eljárás alá vont  személy ismert személyi adatait, az elkövetett cselekmény helyét, idejét, az elkövetés körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével.  


                                           Magánindítványra induló ügyek

Becsületsértés: 
„Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

Előterjesztési határIdő:   az elkövetéstől számított 30 nap.
A magánindítvány illetéke:   3.000,- Ft
Kifogás, panasz illetéke:       3.500,- Ft

Magánlaksértés: 
„Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy lakásába, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

Előterjesztési határIdő:  az elkövetéstől számított 30 nap.
A magánindítvány illetéke:   3.000,- Ft
Kifogás, panasz illetéke:       3.500,- Ft

Tulajdon elleni    (20.000,- Ft-ot meg nem haladó szabálysértési értékhatárra elkövetett lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, bankkártyával visszaélés,  csalás, szándékos rongálás, jármű önkényes elvétele) szabálysértés miatt eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója.

Előterjesztési határIdő: az elkövetéstől számított 30 nap.
A magánindítvány illetékmentes !  


                                   Feljelentés alapján induló szabálysértési_ügyek

A magánindítványra indítható ügyek kivételével

-  a feljelentés előterjesztésének határideje: az elkövetéstől számított 6 hónap

Tulajdon elleni szabálysértések:    

„Aki (1)  húszezer forintot meg nem haladó értékre
 - lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,
- bankkártyával visszaélést, csalást , szándékos rongálást.....
követ el, úgyszintén aki e cselekmények elkövetését megkisérli,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”
(2) „Aki idegen nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.  „
(3)„Aki ..................parkot vagy az ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

Veszélyeztetés kutyával

„Aki a felügyelete alatt álló kutyát
- a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetőleg kóborolni hagyja,
- szájkosár vagy póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja,
- élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére, vagy játszótérre beenged, illetőleg  
  bevisz
- harapós kutyáját nem zárt helyen tartja,vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán  
  harapós   kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát,
harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) bekezdés:  „Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartásával másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

Csendháborítás

„Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön................indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát......zavarja,
harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

< A tényállás szempontjából közömbös, hogy a zajokozást a nap melyik Időszakában követik el. >

Köztisztasági szabálysértés:

„Aki közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, illetőleg közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi,
b) a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

„Aki települési szilárd vagy folyékony hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, illetőleg nem a kijelölt lerakóhelyen rak le, vagy helyez el,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

Hirdetményekkel kapcsolatos szabálysértés:

„Aki
- a hatóság hirdetményét olvashatatlanná teszi vagy leszakítja,
- hirdetőberendezést, hirdetőtáblát, illetőleg hirdetés céljára szolgáló ábrázolást e célra
  ki nem jelölt helyen létesít vagy helyez el,
- a tevékenységre utaló cégtáblát a tevékenység szüneteltetése alatt vagy annak
  megszünését követően haladéktalanul nem távolítja el,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával:

Aki
- épületen, építményen tárgyat másokat veszélyeztető módon helyez el,
- tárgyat másokat veszélyeztető módon dob el,
húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

Árdrágítás:

„Aki áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, feltéve, hogy a cselekményt csekély mennyiségű árura, vagy nyereség elérése végett követi el,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

Kereskedésre vonatkozó szabályok megsértése:

„Aki az árukapcsolással, az áru jogosulatlan visszatartásával, a Vásárló Könyvének kezelésével, illetőleg az üzletek nyitvatartási idejével kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeket megszegi,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

Vásárlók megkárosítása:

„Aki az árunak közvetlenül a fogyasztó részére történő forgalomba hozatala során hamis méréssel, számolással vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlót megkárosítja,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

Kötelező fizetési jegyzék, számla átadásának elmulasztása:

„Aki a kötelezően előírt fizetési jegyzéket, számlát vagy jótállási jegyet a vev?, a fogyasztó, vagy a megrendelő részére nem állítja ki, illetőleg adja át,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

Minőségi kifogás szabálytalan intézése:

„Aki a vásárlónak, illetőleg a megrendelőnek az áru minőségére vonatkozó kifogását nem az erre megszabott módon vagy Időben intézi el,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

Szabálysértési tényállásokat tartalmazó önkormányzati képviselő-testületi rendeletek:

Az önkormányzati  rendeletek  előírásait megszegőkkel szemben 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki.

 

 

 

 

 
Keresés
Oldalainkat 8 vendég böngészi
Partnereink

Vadvirágtábor [www.vadviragtabor.epol.hu]